Hagyományainkhoz híven, május utolsó szombatján tartottuk a gyermeknapot a Faluházban. Az időjárás is kedvezett a rendezvényünknek, szép napos nyári idő volt, s a jókedv sem hiányzott.
A délután folyamán -szintén hagyományainkat folytatva- a vállalkozó kedvűek összemérhették papírrepcsi-hajtogató és reptető tudományukat.
Csocsóversenyen is ügyeskedhettek és bizonyíthattak a résztvevők.
A Faluház udvara kincseket rejt..., terjedt a hír futótűzként és a gyerekhad pillanatok alatt összegyűjtötte és váltotta be a kis "kincsesládákat" különleges üveggolyókra.
Igazán nagy sikere azonban a krumplipuska készítésének volt.
Fiúk és lányok, kisebbek és nagyobbak egyaránt nagy lelkesedéssel farigcsáltak.
A siker akkor lett igazán teljes, amikor végre kipróbálhatták, hogy jól működik-e?
Hát persze, hogy működött mind! -bizonyította ezt az a sok-sok pattogás, durranás ami ezután hallatszott. A közelben lakók bizonyára nem tudták mire vélni ezeket a különös hangokat...
Közben készült, főtt, rotyogott a bográcsban az étel.
A körmönfonás technikájára is sokan kiváncsiak voltak és hamarosan szebbnél szebb karkötők, pántok, stb... tanusították alkotóik kézügyességét.
Zúgattyúkat is készítettünk.
A régi játék az "Adj király katonát!" is életre kelt ezen a napon, és a gyerekek nagy örömmel vetették bele magukat az önfeledt játékba.
A hétórás harangszó -egy rövidke időre- elcsendesedve találta a gyerekeket ..., de csak azért, mert elkészült a finom kolbászos paprikáskrumpli, -és azt is tudni kell: a sok játék nagyon fárasztó tud lenni és nagyon meg lehet éhezni...
Aztán folytatódott a játék... ki meddig bírta, vagy meddig lehetett maradása.
A tábortűz parazsánál aki akart szalonnát süthetett, vagy más finomságot készíthetett.
Esteledett és lassacskán elszéledtek a gyerekek.
Mozgalmas délután volt, és a faluház udvarán tényleg "kincseket" lehetett találni.
Együtt lenni az ismerősökkek, barátokkal és jókat játszani -már önmagában is nagyszerű dolog...
Megismerni az előző nemzedékek játékait és hagyományait -szintén különleges élmény.
A tábortűz ellobbanó lángja még marasztalta az embert, hisz milyen jó mellette a szép nyári estén a barátokkal beszélgetni...
bbm