Sümeg - Veszprém
Mint minden évben, így az idén is, Kaposúklak Önkormányzata kirándulásra hívta falunk fiataljait. ezúttal Sümeg várát igyekeztünk meghódítani.
Fáradozásainkat siker koronázta, végre felértünk várkapuhoz és miután bebocsájtást nyertünk, bejártuk a vár minden zeg-zugát, bekukkantottunk minden szegletbe. Megnéztuk a vármúzeumot, szablyakiállítást, kovácsműhelyt... később a Lovashintó gyűjteményt.
Verhettünk érmet kalapáccsal vagy golyóspréssel...
Vállalkozó kedvűek kipróbálhatták íjásztudományukat...
Unatkozni nem volt idő, mindenütt akadt valami érdekes látnivaló.
A vár kútja is gyarapodott némi aprópénzzel, - néhányan szívesen visszatérnének ide...
Aztán dobpergés, kürtszó és kikáltó szava hívta egybe az udvar népét: -Kezdődik a "Lovagi játékok" című zenés, táncos kisszínházi előadás! -melynek hatására a középkor világába csöppentünk.
Fanfárok hangjára bevonult a királynő és kisérete, megelevenedett az udvari élet.
Jöttek várkisasszonyok és zászlóforgatók, táncosok és apródok... és sokan mások.
Volt kardforgatás, csatacsillag dobás, íjászverseny...
Simogathattunk állatokat: vadmacskát, nyuszit, vadászgörényt, no meg a bátrabbak kígyót is...
Az előadás végén aki akart együtt fényképezkedhetett a királynővel és kíséretével.
Száz szónak is egy a vége: jól szórakoztunk!
A déli harangszó, no meg korgó gyomrunk jelezte az idő múlását, s azt, hogy hivatalosak vagyunk egy diáklakomára. Hát felkerekedtünk és és útnak eredtünk a Várcsárda irányába.
Már szépen megterített asztalok vártak bennünket.
A menü: középkori leves, kemencében sült csirkecomb, burgonya és csalamádé, valamint gyümölcsös pite.
A levessel még semmi gond nem volt, de a második fogásnak kissé bátortalanul álltunk neki -nem kell megijedni nem az étellel volt a hiba, csupán csak kés és villa nem volt... hisz a középkorban még nem használták.
Azért, elég hamar leküzdöttük ezt az akadályt is... ugyebár, mindenkinek van két ötágú villája.. hát mi használtuk!
Nos, egy ilyen ízletes, és különleges lakomát kár lett volna kihagyni! Köszönet érte!
Mindenesetre, azt is el kell mondanom, hogy a szomszéd asztaloknál ülők először tágra nyílt szemmel, megütközve néztek ránk, aztán csak elnézően mosolyogtak... (Ők az étterem "rendes" vendégei voltak.)
A kitűnő ebéd után Veszprémbe vitt tovább az utunk, az állatkertbe.
Már a kapunál várt bennünk idegenvezetőnk (aki mint kiderült nem is annyira idegen), hogy le ne maradjunk a ragadozó madarak röptetéséről.
Ezután végig kalauzolt bennünket az állatkert egész területén, bemutatva az itt élő állatokat, melyekről sok-sok hasznos információt hallhattunk. Mindezt olyan lelkesedéssel és magával ragadóan tette, hogy fel se tűnt, az a jónéhány kilométer amit megtettünk, míg mindent meg nem néztünk. Közben mindenki talált magának kedvenc állatot... kinek ez, kinek az tetszett jobban, -hisz választani nem volt nehéz...
Esteledett, hazafelé vettük az irányt.
Elégedettek lehetünk: hisz bevettük Sümeg várát és bejártuk a Veszprémi állatkertet is...
Élményekkel bőven megrakodva tértünk haza.
bbm
Filiszár Mónika fotói a kirándulásról:
Veszprémi állatkertben készült
